2017. április 29., szombat

#MIIV - Kampány a kommentekért



#miisittvagyunk

Sziasztok, manókáim! 

Én személy szerint nem igazán szoktam részt venni ilyen kampányokban, de ez most kivételes, mert nagyon is tetszik. Mostanában (vagyis inkább már néhány hónapja) erősen agyalok azon, hogy bezárom az összes Bloggeres blogomat, mert azzal az egy rendszeres kommentelőmmel, aki van, minden nap beszélünk, és privátban is ki tudom kérni a véleményét, valamint rajta kívül nem nagyon szoktam kommentet kapni.

A blogger világban úgy átlagban is azt veszem észre, hogyegyre kevesebb a komment. Ez azért nem jó, mert mi bloggerek innen tudjuk csak, hogy mit gondoltok az adott fejezetről/bejegyzésről.
Ennek a kampánynak pedig pontosan ez a lényege, hogy népszerűsítsük a kommentelést.
Az ötlet és a kampány kitalálója Sky Jensen. Ezt a kis ismertetőt Ő írta.

"Szeretsz blogot olvasni, igaz? Ki ne szeretne, hisz ingyen van és akad köztük hihetetlenül jó, szépen megírt, választékos. Nem tudhatom, a te olvasási szokásaid milyenek. Kedveled azt, ha hétről hétre kapsz egy újabb kis morzsát, vagy jobb szereted megvárni, hogy egy történet véget érjen, és egyben elolvashasd, de ez mondhatjuk, hogy nem is fontos momentuma a mondandómnak.
Gondolom azért olvasod a kedvenc történeteidet, mert megszeretted egy részét vagy egészét. Megfogott valami benne. Talán a hangulata, az egyik szereplője, vagy akár az egészet ahogy van imádod, de te azon olvasók táborát gyarapítod, akik elolvassák a friss részt, majd bezárják az ablakot. Nem hagysz nyomot, nem írsz kommentárt, nem lájkolsz, csak jössz és mész. Most játszunk el a gondolattal, hogy egy nap visszanézel az kedvenc oldaladra de nem látsz új részt. Pár nap múlva megint, de még mindig semmi. Eltelik egy hét, majd kettő, de az oldal érintetlen, csupán a legutolsó bejegyzés alatt kezdenek el gyűlni a kommentárok úgy, hogy azelőtt ez egyik alatt sem volt szokás. A kíváncsiságod hajt, ezért megnézed a kommenteket, ahol szomorúan tapasztalod, hogy arról írnak a társaid, hogy a blogot nem írják tovább, mert az írója azt hitte, hogy egy olvasója sincs, az elején nagy kedvel és lelkesedéssel írt, mára viszont úgy vélte, hogy a történet folytatását megtartja magának, nem tölt többet hosszú órákat azzal, hogy többször átnézze a helyesírást, a párbeszédeket, nem tölt több időt egy olyan oldal csinosításával, amire senki rá sem bagózik, hiába tölti ő minden szabad percét azzal, hogy a blogja minden formában szép és igényes legyen. Úgy vélte, hogy a gondolatait megtartja magának, hisz minek is tenné fel, ha az nem érdekel senkit, pedig te ott voltál, csak ezt ő nem tudta.
Tegyél azért, hogy ilyen ne fordulhasson elő. Hagyj magad után nyomot. Nem muszáj regényt írnod, elég, ha jelzed a jelenléted kommentben egy "#miisittvagyunk " jeligével. Persze, ha hosszabb véleményt írnál, ezt a jelige után nyugodtan megteheted. A MIIV, ( Mi is itt vagyunk) nem kötelez semmire. Nem kérem, hogy oszd meg ezt a bejegyzést, nem kötelezlek, hogy tegyél ki egy plecsnit a blogodra. Semmi sem kötelező, de tudd, hogy az, hogy te le írsz pár betűt néhány másodperc alatt, neked semmi, de a kedvenc íród tudni fogja, hogy ott vagy, nagyobb kedvel és talán hamarabb hozza majd a részt. Tegyünk azért, hogy a tehetségek köztünk maradjanak és ne adják fel!"

Más bloggertársaimmal ellentétben, én soha sem szerettem odaírni a bejegyzés elejére/végére, hogy kommenteljetek, mert ha nem, akkor akármi lesz. Nem szeretek könyörögni a kommentekért, mert utána mindig rossz érzésem van. Én úgy vagyok a dologgal, hogy ha valakinek tetszik az adott bejegyzés, akkor méltatja annyira az íróját, hogy egy pár szavas kommentben elmondja neki.

Sokáig nem érdekeltek a kommentek. Mármint nem zavart, ha nem kaptam. De mostanában próbálok jobb, és jobb történeteket kreálni nektek, és mindig reménykedve várom a kommenteket, mert abban a hitben élek, hogy tetszik nektek. De aztán sajnos jön a koppanás, és a kedv csökkenése. Tudom, hogy mostanában alig volt történet, de ez is ennek tudható be. Én írok, és írnék, de így nagyon nehéz. Egy bloggernek/írónak szüksége van véleményekre, s kommentekre, mert az ösztönzi, hogy minél többet írjon, és minél jobb legyen.

Köszönöm szépen Sky Jensennek, hogy kitalálta ezt a kampányt! Remélem, sikerül elérni a célját!

Puszi; Virág.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése