2017. április 27., csütörtök

Felejthetetlen élmény || Ziam || One Shot

Sziasztok Életkék!

Ezt a sztorit igazából a „párbaj” nevű kihívásra írtam, csak az ellenfelem egy hónappal a kiszabott határidő után sem mutatta fel a történetét, ezért úgy döntöttem, nem várok tovább, és kirakom.

Józan paraszti eszem által soha nem írtam volna ilyen sztorit, de a szabályok szerint meg volt adva három szó (kecske, évforduló, kakaós csiga) és azokból kellett kihoznom valamit.

Nekem nem igazán jön be a végeredmény, de sztorinak sztori, szóval gondoltam, nem árt senkinek, ha kirakom.

Kellemes olvasást!
Puszi; Virág.

***

– Szép napot mindenkinek és üdvözöllek titeket az évfordulós hét utolsó videójában – köszöntem be, miután bekapcsoltam a kamerát. – Ma vagyunk együtt két éve a drágámmal, aki még alszik, ezért most megyünk és felkeltjük – kuncogtam, és a kamerával együtt bementem a szobába. A készüléket az éjjeli szekrényre letéve, leguggoltam az ágy mellé. Jobb tenyeremet az enyhén borostás arcra simítottam és egyúttal a szemébe lógó kósza tincset is kisimítottam:

– Hasadra süt a nap, életem – mosolyodtam el, s hüvelykujjam az ajkára simítottam. – Kelj fel, nagy nap van ma, te is tudod.
– Mmhm – nyújtózkodott. – Már megint videóban ébresztesz? – mosolygott rám, és felülve magához húzott egy reggeli csókra. Kuncogva túrtam holló fekete hajába, s visszacsókoltam. Különleges, valamiféle bizsergető érzés jelentkezett az alhasamban, amikor az ajkam az övéhez ért. Nyelvünk lassan találkozott és lágy táncba kezdett. Szívem hevesen dobogott, ahogy mellkasunk összeért és nagy tenyere a hátamról felkúszott a nyakamra, majd fürge ujjai a barna tincseim közt pihentek meg. Ajkunk lassan elvált, de én még apró puszikkal hintettem be azt, s kicsit lejjebb tévedve a nyakát is. – Boldog házassági évfordulót, szerelmem! – mondtam egy utolsó puszi kíséretében, majd lemászva felvettem a kamerát.
– Neked is, Paynom – kelt fel, s játékosan a hátsómra csapva elindult felöltözni. Addig én átmentem a nappaliba.
– Szóval a mai vlog programja az lesz, hogy amíg Zayn elmegy dolgozni, addig én megcsinálom neki a meglepit. Ti pedig jöttök velem – kacsintottam, s a kedvesemtől egy csókkal elbúcsúzva útnak indultam.

A kamerát a műszerfalra támasztottam, úgy, hogy kifelé nézzen. – Egy kis kilátással megspékelve elmondom részletesebben is, hogy mi a tervem. Igazából először arra gondoltam, hogy elhívom vacsorázni, de tavaly is az volt, ezért most inkább módosítottam arra, hogy otthon csinálok neki valami fincsi kaját. De a fő ajándék az, hogy elmegyünk sétálni egy farmra, mert Z nagyon szereti az állatokat és szerintem tetszene neki az ötlet. Tudom, nem vagyok valami kreatív, de ez is jobb, mint a semmi.

Most pedig éppen úton vagyok a városba, hogy beszerezzek néhány dolgot a vacsihoz, meg az esti utolsó meglepimhez. Igen, olyasmi meglepetéshez – kuncogtam. Tudtam, hogy mire fognak gondolni. – Szóval elég sűrű napom lesz, de nem bánom, mert a délutánt már együtt fogjuk tölteni.

***

A városba beérve leparkoltam a bevásárlóközpont előtt és kivettem a kamerát. Bezártam az autót, majd elmentem egy bevásárlókocsiért és indulhatott a beszerzőkörút.

– Szóval – fordítottam magam felé a készüléket. – veszünk halat, riszt, bort, meg néhány dolgot – pakoltam be közben mindent, ami kellett.

Fél óra alatt végeztem és utána pedig megvettem a titkos dolgokat is. Ha a vacsit esetleg nem, azt akkor is imádni fogja, mert ismertem már annyira.

***

– Na most, hogy hazaértem és egyedül vagyok, kezdődhet is a Payne konyhája című műsor – nevettem fel. – Nem vagyok valami nagy séf, de annyira rosszul sem főzök, viszont most megnézhetitek – tettem le a kamerát a lehető legjobb szögbe, majd kipakoltam a hozzávalókat. – Nem fogom magyarázni, hogy mit csinálok, szóval a recept lent lesz a leírásban. Igen, igen, lustaság fél egészség.

***

El is készültem mindennel – vezettem végig a kamerát az összerendezett kajás dobozokon. – A halacska most pihen estig, mi pedig útra kelünk Zaynért a pékségbe – vettem le gyorsan a kötényemet – amin amúgy kockahas minta van (nem mintha nekem nem az lenne) – és felvettem a cipőmet. Egy vékony dzsekit magamra kaptam, majd elindultam.

***

A pékség előtt leparkoltam és bementem:

– Egy Zayn Malikot kérnék némi tejjel – mosolyodtam el. – Beth rögtön értette a célzást.
– Zayn, nyomás! – szólt be az ajtón. – Már vár rád valaki.
– Rohanok – válaszolta. Pár másodperc múlva már jött is, de rejtegetett valamit. – Hiányoztál, szerelmem – ölelt át.
– Te is nekem – nyomtam egy puszit a csücsöri ajkára. – Mit rejtegetsz? – kérdeztem kíváncsian.
– Egy kis meglepi ajándékot számodra. Az autóban megmutatom – karolt át, s elköszönve kimentünk.  

Beültünk és felé fordultam. A kezében fogta a kis csomagocskát. Kíváncsian irányítottam rá a kamerát.

– Nem vagyok egy kreatív ember, ezt már tudod, és sajnos dolgoznom is kellett, pedig ma a mi napunk van, de azért magamhoz mérten próbáltam neked készíteni egy kis ajándékot – nyújtotta át a csomagot. Nekiadtam a kamerát és elkezdtem kibontani.
– Én sem vagyok kreatív – jegyeztem meg. – De így szeretlek téged.
– Én is téged, viszont vigyázz, mert még lehet, hogy meleg.
– Vigyázok – mondtam felpillantva rá. Láttam az arcán, hogy kíváncsi a reakciómra. Kinyitottam. Ajkamra széles mosoly húzódott, amikor megláttam a szívecske alakú kakaós csigát. Még langyos volt és mennyei illatot árasztott. – Drágám – néztem fel rá. – Ez gyönyörű. Köszönöm – húztam közelebb magamhoz, s megajándékoztam egy csókkal.

***

– Itt is vagyunk – parkoltam le a farm mellett. – Remélem, Örülsz neki.
– Tényleg elhoztál egy farmra? – nézett körbe boldogan, miután kiszálltunk.
– Igen, mert tudom, hogy szereted az állatokat.
– Imádom őket. És téged is.

Bementünk és beszéltünk a gazdával. Eligazított minket, hogy mit merre találunk. Először a kisebb állatokat néztük meg és utána a nagyobbakat.

Lovagoltunk, simogattunk cuki malacokat és etettünk csirkéket meg kacsákat. Láttam Zaynen a felhőtlen boldogságot. Csillogott a szeme és mindig alig akart tovább menni. Boldoggá tett az öröme.  

Csináltam néhány cuki képet, amikor kutyusokkal játszott, levideóztam, ahogy cicákat simogat. Jó fél óra után tovább tudtunk menni végre.

A kecskék következtek. Volt egy hatalmas füves területük és oda mehettünk be. Z itt is előre ment és már ki is nézett magának egy kicsi jószágot. Becsuktam a kaput és körbenéztem. Nagy szerencsénkre, mert az egyik bak éppen megindult Zayn felé.

– Futás! – kaptam el a férjem kezét, majd rohanni kezdtünk, amilyen gyorsan csak tudtunk.
– Mi történt? – kérdezte értetlenül.
– Az egyik majdnem neked ment. Jobb, ha eltűnünk – mondtam komolyan, de ő csak nevetett. Akkor jöttem rá, hogy rossz volt az irány és már rég eltűnt a kecske. Kifulladva és nevetve feküdtünk le a fűbe.
– Ez volt a legjobb az egészben – jegyezte meg a kedvesem. Kuncogva bólintottam.
– Nem így terveztem, de legalább volt benne valami izgalom – kulcsoltam össze a kezünket, s nyomtam rá egy puszit.

Így sikerült igazán emlékezetesre a második házassági évfordulónk. Felejthetetlen élmény.



4 megjegyzés:

  1. Sziaaa 😊 Még mindig imádom a humorod, az írás stílusodat. Lenyűgöző ahogy mindenből valami profit alkotsz. Imádom. Csak így tovább. ❤😍
    Szeretlek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sziaa ❤️
      Köszönöm szépen, ez jólesik ❤️
      Én is szeretlek ❤️

      Törlés
    2. Kedvenc olvasóm <3, aki már sokkal több, mint egy olvasó.

      Törlés