2016. május 4., szerda

A mi történetünk || Ziam || One Shot

Sziasztok Manókáim!

Visszajöttem. Hát nem bírtam valami sokáig ?... Na de ez mindegy is.

Remélem, hogy át gondoltákot ezt az egész visszajelzés dologot, mert nagyon fontos, legyen az pozitív vagy negatív. ❤

A mostani reakciók/vélemények/komik fogják eldönteni, hogy folytatom-e a bloggeres verziót is, vagy végleg át költözök Wattpadra... Sajnálom, hogy ezt mondom, de van 9 Manóka, és allig van néha néha egy komi...
Rajtatok áll minden!

Szeretlek titeket, szeretem a blogot is, de nincs visszajelzés, így pedig nehéz. Kérlek mondjátok meg, hogy mit nem csinálok jól, miért nem komiztok?! Ennyire rosszak a történetek, vagy más baj van? :'(

Aki esetleg figyelte a Wattpados verziót, annak már ismerő lehet a sztori, amivel most érkeztem. Zsepiket elő, mert lehet, hogy sükség lesz rá!

Jó olvasást! ❤
Puszi; Sophia ❤

Ui.: Lehet, hogy valakinek feltünt, hogy volt kódos dizájn pár napig, de sok problémám volt vele, ezért inkább maradtam a jól megszokottnál.




[2014 Március 30.]

Az idő hideg és nyirkos. Mintha érezné, hogy nem éppen boldog nap van ma. Egy árva madár az égből pásztázza az alatta elterülő területet. Gránit kőlapok sokasága és néhány fűzfa társaságában, fekete ruhában, könnyezve figyeli a pap beszédét egy a közeli hozzátartozókból álló csoport.
Most mát teljesedik a kép: egy temetésen vagyunk. A fiatal pár: Zayn Malik és Liam Payne temetésén. Igen, ők a leghíresebb fiúbanda, a One Direction tagjai voltak. Pár napja azonban Liam egy kegyetlen betegség következtében elment. Zayn pedig szeretett szerelme hiányába miatt hagyta itt ezt a világot. Nem tudott beletörődni a ténybe, hogy Liam nincs többé.
Most itt a temetőben együtt helyezik őket örök nyugalomra. Most már örökké együtt lehetnek.
A koporsók helye kiásva, a pap ott áll mellettük és a számára már biztosan megszokott szöveget mondja. Harry, Louis és Niall magukba roskadva figyelnek. Figyelnek, már amennyire tudnak, mert nem érdekli őket a papi duma. Egyszerűen nem tudják felfogni, hogy ez történt, hogy ilyen fiatalon, a banda negyedik évfordulója előtt előtt eltávoztak.
Bár ebben a helyzetben a banda a legutolsó dolog, ami számít. Az első és legfontosabb, az a barátság, a barátság, ami már a legerősebb testvéri szeretetté nőtte ki magát az öt fiú között.
A három fiú úgy döntött, hogy Louis fogja mondani a beszédüket, mert ő az, aki valamennyire össze tudja szedni magát még az ilyen pillanatokban is.
Harry megszorította a mellette álló fiú kezét, majd az alacsony fiú elindult a koporsók felé és közben próbálta összeszedni a gondolatait.
- Először hozzád szólnék mindhármunk nevében drága Liam! - fordult az említett koporsója felé - Szinte mindig te voltál a mosolygós fiú. Még a betegséged alatt is próbáltál boldognak látszani, pedig tudtuk, hogy belül legmélyebben nagyon nehéz volt neked... Nem foglalkoztál a nehézségekkel, mindig ott voltál nekünk és segítettél mindenben. Szeretném mindhármunk nevében megköszönni mindent, amit tettél értünk! Tényleg köszönünk mindent Daddy! Hiányozni fogsz, nyugodj békében! Szeretünk! - ezután Zayn koporsója felé fordult - Zayn, azt hiszem, amikor próbáltam összeszedni, hogy mit is mondjak majd neked, akkor volt a legnehezebb dolgom. Tudom, hogy sablonos lesz, de úgy döntöttem, hogy neked is megköszönök mindent, ha már akkor nem volt alkalmam. Az X-Faktor óta a legjobb haverom voltál és kiálltál mellettem mindig. Bármi hülyeséget csináltam, te segítettél kimászni belőle. Mindig hálás leszek neked ezért! Emlékszem, hogy, amikor kiderült Liam betegsége, zokogva hívtál fel, hogy menjek át. Azonnal rohantam is hozzád, odaérve pedig a szobádban találtalak az ágyban zokogva. Kötelességemnek éreztem, hogy segítsek neked. Egész este ott voltam nálad és próbáltalak megnyugtatni több-kevesebb sikerrel. Most pedig itt állunk, mert nem tudtad feldolgozni ezt a szörnyű dolgot. Téged ismerve tudom, hogy így végre boldog leszel, és örökre együtt lehettek Liammel. És még utoljára, Zaynie, bár tudom, hogy ezt a becenevet csak Liam használhatja neked, de most az egyszer én is használom. Szóval neked is köszönünk mindent! Köszönöm, hogy a legjobb haverom voltál! Szeretlek Zayn! - szapora léptekkel sétált vissza az oldalt álló fúkhoz, de nem állt meg mellettük. Tovább futott. Harry utána indult és egy fa mögött a szemeit törölgetve talált rá.
- Nem bírom tovább Hazz! - szorította magához a göndörkét.
- Nagyra becsüllek amiért ilyen szépen eltudtad mondani, pedig ez nagyon nehéz dolog. Én biztos, hogy nem lettem volna képes rá. Ez most teljesen normális dolog Lou. Tudom, hogy nagyon nehéz, hiszen én is átélem ugyanezt.
Harry megvárta amíg Louis összeszedi magát és csak utána mentek vissza.
Niall még mindig ott állt mint ahol akkor volt, amikor Harryék elmentek. Hihetetlen, hogy mennyire erős. Vagy csak annak tudja mutatni.
- Minden rendben? - lépett Harryék mellé.
- Most már igen. - suttogta Harry.
- Akkor okés.
Néhány perc múlva eljött az idő, hogy végső nyughelyükre tegyék a két fiút. A levegő megfagyott, amikor odalépett néhány ember és először Liamet, majd Zaynt is leeresztették.
Harrynek akarva, akaratlan záporoztak a sós könnyek a szemeiből. Louis pedig nem is bírt odanézni. Tudta, hogyha odanéz olyan sírógörcs kapja el, hogy nem lehet majd összekaparni a földről.
- Lou, minden okés? - suttogta Harry Louisnak.
- Azt hiszem igen.
Végül eljött az a pillanat, hogy mindenki egy szál szegfűt vagy rózsát dobjon le a gödörbe. Harry, Louis és Niall különleges rózsákat vettek csak erre a pillanatra. A rózsák egy különleges keresztezésnek köszönhetően vörös alapon fekete foltosak. A fiúk úgy érezték, hogy Zayn és Liam annyit minimum megérdemelnek.
Sorban odasétáltak és ledobták a rózsákat. Végül pedig jöttek az előbb említett emberek és betemették a koporsókat, ezzel örök nyugalomra helyezve a párt.
A többség már hamar elment, de ők még egy kicsit ott álltak és csak utána indultak el.
- Fiúk! - hallották meg Liam és Zayn anyukáinak a hangját - Várjatok egy picit!
Meg is álltak rögtön, majd megfordultak.
- Liam és Zayn adott nekünk valamit és azt mondták, hogy csak akkor adjuk oda nektek, ha ők már nem lesznek. - szipogta Liam anyukája.
- Az a valami pedig - vette át a szót Zayn anyja - Egy pendrive, amin egy videó van, és a fiaink szeretnék ha megnéznétek amikor hazaértek. Ez volt az utolsó kívánságuk. Csak ők és ti tudjátok, hogy mi van rajta. - adta át Niallnek a kis tárgyat.
- Ígérem, hogy az lesz az első dolgunk mihelyst hazaérünk. - mondta Harry, majd elindultak.
Az bejárathoz kiérve sietniük kellett az autóhoz, mert rengeteg rajongó volt a temetőnél, de most érthető okok miatt nem tudtak megállni beszélgetni velük.
Beültek az autóba és elvitették magukat a banda közös házába.
Hazaérve Harry kihozta a laptopját a szobájából és letette a nappali közepén található asztalra. A másik két fiú is odajött közben. Niall betette a pendrivet-ot a laptopba, majd elindította a videót

[2013 December 25.]
- Sziasztok! Gondoltam csinálok egy kis meglepit nektek! - nézett bele Zayn az előtte lévő kamerába.
Niall mintha nem hitt volna a szemeinek annyira meglepődött arcot vágott.
Louis könnyezve temette a tenyereibe az arcát.
Harry pedig csak érdeklődve figyelte tovább a képernyőt.
- Zaynie, gyere, mindjárt lekéssük a saját koncertünket! - hallatszott Liam hangja, ahogy Zaynt hívja.
- Megyek Édesem! - indult el felé a kamerájával a kezében, s mikor odaért magukkal szembe fordította a kamerát és nyomott egy puszit Liam arcára. A hó apró pelyhekben esett miközben besétáltak a backstage-be.
- Szeretlek Li! - suttogta mosolyogva Zayn a barátjának.
- Én is téged!
Beértek és Liam elindult az öltözőjük felé, közben Zayn maga felé fordította a kamerát és bele mosolygott.
- Annyira szeretem! De tényleg. Feldobja a napjaimat.
- Gyere már Z! - kiabált ki Liam.
- Látjátok? Nem bírja nélkülem. - nevetett fel - Most megyek, de nem sokára érkezem újra. Ez volt a karácsonyi koncert előtti kis rövid semmiség. Sziasztok! - köszönt el integetve, majd kikapcsolta a kamerát.
- Olyan gyönyörű volt ez a koncert! A rajongók egyszerűen csodálatosak! - szólt bele Z köszönés nélkül újra a kamerába - Annyira sokat jelentenek nekünk!
- Teljesen igazad van Zaynie! - ölelte át hátulról Liam - Csodálatosak!
- Fiúk öltözés van! Nem sokára indulunk vissza! - szólt be Paul az öltözőjükbe.
- Hallottátok a parancsot. Sajnos most mennem kell de még jelentkezem majd! Puszi! - integettek mindketten.
- Ez annyira kedves tőlük! - szólalt meg szipogva Louis.
- És itt annyira boldogok. - csatlakozott Harry.
- És mi hogy nem vettük észre, hogy videókat csinál? - kérdezte Niall.
- Nem tudom, de örüljünk, hogy legalább ez van nekünk, tőlük. - mondta a göndörke.
[2014 Január 12.]
- Meglepi videóóóó! - ugrott nevetve a kamera elé Zayn - Látjátok ott hátul a szerelmemet? - mutatott a konyha pult felé - Éppen fincsi sütit süt nekem.
- Mi az, hogy neked? - hördült fel - Közös!
- Jól van na! Csak vicceltem.
- Tudom.
[5 perc múlva]
- Woahh, nézzétek milyen jól néz ki! - vezette a kamerát a süti felé - És még ha azt a mennyei illatát is éreznétek!.. Köszönöm Szerelmem!
- Szívesen Zaynie, és jó étvágyat!
- Most pedig újra búcsúzom tőletek, hogy mást is csináljunk süti evésen kívül... - köszönt el perverz mosollyal az arcán.
- Oh, vajon milyen jó kis ugi-bugi lehetett ott! – jegyezte meg Niall.
- Te is pont a lényeget szűröd le. - mosolyodott el Harry.
[2014 Március 1.]
- Sziasztok! Nagyon sajnálom ezt a több hónapos kihagyást, de még most is nagyon nehezen szedem össze magam annyira, hogy kamera elé tudjak állni. Biztosan hallottátok a hírt, hogy Liam kórházba került.
- Ne! Ne csak ezt ne! - zokogott Louis - Nem bírom még egyszer végignézni a szenvedését!
- Hé Lou, nyugi! - húzta magához a göndör a zokogó Louist - Már nem szenvednek, gondolj arra! De ki mehetsz, ha nagyon muszáj.
- Tálán kibírom...
- Tudom, hogy rengeteg téves info kering a neten, ezért itt és most elmondom, hogy Liam rákos. Az eddig makkegészséges szerelmem a süti készítős videó után két nappal éjszaka rosszul lett, és akkor derült ki, hogy harmadik stádiumban lévő tüdő rákja van és rengeteg áttét a testében. És amikor... - csuklott el a hangja, s tenyereibe temette az arcát.

[pár perc múlva]
- Bocsánat csak szükségem volt egy kis szünetre. Szóval amikor megtudtam egyszerűen nem tudtam felfogni. Miért nem tűnt fel, hogy ennyire beteg? Hogy lehettem ekkora balfasz?! Minden nap itt vagyok vele és fogom a kezét, pedig tudom, hogy ezzel semmire sem megyek. Már nagyon keveset mozog, mert mindig fáj neki a legkisebb mozdulat is. Annyira rosszul néz ki. Várjatok egy picit! - lépett ki a kamera látószögéből - Itt vagyok, csak szeretném nektek megmutatni, hogy mit csinál ez a szörnyű betegség a szerelmemmel, és ezért megkérdeztem, hogy megengedi-e. Megengedte, szóval nézzetek ide! - fordította a kamerát a kórházi ágy felé, ahol a szerelme feküdt szinte teljesen fehéren, lefogyva, különböző gépekre rákötve - Remélem, hogy most már értitek, hogy miért ilyen nehéz. - fordította vissza maga felé a kamerát - Ezt látom minden nap. Ahogy napról napra egyre rosszabbul van és szinte már küzd az életéért. Néhány hónap alatt ezt tette vele az a rohadt rák! - sírta el magát - És én nem tudom enyhíteni a fájdalmát, ez a legnehezebb az egészben. Látni, ahogy az életed értelmének még levegőt venni is fáj... - zokogásban tört ki, miközben kikapcsolta a kamerát.
- Ezt a videót azután csinálta, miután át mentem hozzá. Érzem. És tudom, mert látszik rajta. - szólalt meg Louis, miután megnézte a videót.
[2014 Március 24.]
- Elköszönni jöttem. Már nincs miért itt lennem. Hogy miért mondom most ezt? Mert tegnap éjszaka itt hagyott. - sírta el magát újra, mint akkor szinte mindig - Tegnap éjszaka. Pont, amikor ott voltam vele. Ott feküdtem vele az ágyban, mert kérte, hogy legyek ott vele. Valamikor éjjel 11 óra körül felkeltett és nagy nehezen elmondta, hogy itt az idő, már nem bírja tovább, érzi, hogy mennie kell. De mondta, hogy ha elmegy, ne szóljak az orvosoknak. S végül kérte, hogy öleljem át és még egyszer, utoljára pusziljam meg. A sírástól remegő testtel tettem eleget a kérésének, ő pedig azt suttogta, hogy "szeretlek". Miután ezt kimondta, lecsukta a szemeit én pedig még jobban hozzá bújtam. Néhány másodperc múlva a körülöttünk lévő gépek őrjítő csipogása zengte be a szobát, ami szinte azonnal megtelt orvosokkal. A fehér ruhások megpróbáltak leszedni Liam mellől, de ez csak nagyon nehezen sikerült nekik. Közben azonnal nekiálltak újraéleszteni őt, de már nem sikerült. Végleg elment. Olyan sok szenvedés árán... Ez miatt pedig úgy érzem, nekem már nincs miért itt lennem a földön. Harry, Niall és Louis - próbált a kamerába nézni - Nagyon köszönöm, hogy bent lehettem a bandában! Életem egyik legszebb időszaka volt. Köszönöm, hogy mindig itt voltatok nekem, bármi baj volt...
- Itt már mind a három fiú zokogva ült a kanapén. Szörnyű volt nekik látni, hogy Zayn mit élt át nap mint nap Liam kórházi ágya mellett.
- Nektek pedig drága rajongóink, Zayn girl-ök a feleségeim - mosolyodott el - Nagyon köszönöm, hogy vagytok és szebbé tettétek a napjaimat. Köszönöm a csodálatos koncerteket és minden ölelést, képet, üzenetet, tényleg mindent! Nagyon szeretlek titeket, de mennem kell... Megyek a szerelmemhez, mert vele teljes az életem. Ő a mindenem! Sziasztok! - kapcsolta ki a kamerát.

Niall ezután a videó után nemsokkal talált rá Zaynre kihűlve, rengeteg üres gyógyszeres üveggel körülvéve, a Liammel közös házuk egyik szobájában. Zokogva hívta a mentőket, de már feleslegesen. Mert Zayn már felment Liamhez, a szerelméhez, hogy tovább írják, vagy inkább videózzák a közös történetüket.


4 megjegyzés:

  1. Mielőtt még férre értés esne, nem olvastam el! :3 Csak mert na, rudod te azt az okot miért :3 Viszont kommentelek mert vagyok :D Tuti csodálatos rész lett mint ahogy az eddigiek, így olvasás nélkül is kijelentem 😍 :3 💙🌈☁

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tudom, hogy miért. És annyira szeretlek amiért mindig itt vagy! ❤ és bár tudom, hogy nem olvasod el, ezért nem tudod, hogy mi van benne, mégis ki mered mondani, hogy csodálatos lett. Nem tudom, hogy ezt mivel érdemeltdm ki, de nagyon sokat jelent... Már folynak a könnyeim. ❤ :'(
      Annyira köszönöm, hogy itt vagy! Szeretelek Manóka! ❤
      Pusz; Sophia

      Törlés
  2. Szia! ☺️
    ZIAM!!! 😍 Elolvastam. Mit is mondhatnék... Folytak a könnyeim rendesen, főleg, mikor Liam a halála előtti utolsó másodpercekben elbúcsúzott Zaynietől. Eszméletlenül aranyos lett az a rész, de nem csak az, hanem az egész. Amint magam elé képzeltem Zaynt, ahogy a szerelméért, az élete értelméért sír, és egy mérhetetlen fájdalmakkal küzdő Liamet, egyenlő volt a halálommal. Gyönyörű történet lett, tele érzelmekkel, amit, mondanom sem kell, úgy ahogy van, imádok! ❤️ Így tovább! 😘

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. El sírtam magam a kommented olvasása közben. Annyira szeretem, amikor leírjátok, hogy milyen érzelmeket váltott ki belőletek az adott történet. Nem is tudod elképzelni, hogy mennyire jólesik amikor íróként olvasom a komit és a komment írója ugyanazt érezte mint én...
      Köszönöm szépen ezt a csodálatos kommentet! Be aranyoztad az éjszakám!❤
      Szeretlek Manóka!
      Puszi; Sophia

      Törlés