2016. március 13., vasárnap

Balett || Zarryall || 1. rész || (+18)

Sziasztok manókáim!
Sajnálom ezt a hosszú kihagyást...
Most már újra itt vagyok és remélhetőleg tudok is posztolni. :)
Szerintem már észrevettétek, hogy a dizájn megújult. Most már remélhetőleg hosszú ideig ez lesz. Köszönöm a csodálatos fejlécet Ender Niky-nek! Gyönyörű lett, imádom!
Nektek hogy tetszik?
Üdvözlöm az új feliratkozókat is! El sem hiszem, hogy már 8-an vagytok. Annyira örülök nektek! ❤ És köszönöm a majdnem 8000 oldalmegjelenést is!
Kérlek komizzatok majd, hogy megtudjalak titeket ismerni egy picit :)
Sajnos a sztori kérő modult egy kis időre be kell zárnom, mert most lelkileg nem vagyok a toppon és nem szeretném, hogy hónapokat kelljen várnotok...
Ez a sztori, amit most hoztam, olyan amilyet még sosem írtam. Egy másik sztori adta rá az ötletet. (Remélem nem probléma és nem minősül lopásnak)
És még a sztorival kapcsolatban: Nem éppen a leg reálisabb történések vannak benne. (Ezt már tegnap megmondta egy illető és valamennyire igaza is van szerintem) Mert hát a valóságban biztos nem így lenne... Illetve van benne egy nagyon pici +18 is. Azt viszont még sosem írtam, úgyhogy légyszi legyetek kíméletesek azzal kapcsolatban.
Bocsi, hogy ennyit dumálok... Inkább jöjjön a sztori.
Puszi: Sophia ❤

————————
*Délután; Harry*
Feljebb a lábat Styles! – ordítja a tanárom, miközben próbálom szinte már vízszintesen magam mellé húzni a vádlim. – Ez így nagyon béna! – jött közelebb és megfogta a lábam és oda nyomta a vállamhoz. – Így kellene magadtól is! – mosolygott gúnyosan.
Oké. – próbáltam mosolyogni, de a fájdalomtól nem igazán ment.
Két napod van ezt megtanulni mindkét lábaddal, állva! Megértetted?
I-igen Mr. Malik.
Ajánlom. Ha nem sikerül, akkor addig nem engedlek haza, amíg ezen kívül a spárgaugrással egybekötött fordulatot is meg nem tanulod. További kellemes gyakorlást Styles, én most megyek haza. – odalépett a fogashoz a kabátjáért, kicserélte a spicc cipőt az utcai cipőjére, majd egy utolsó gúnyos mosollyal az arcán kilépett a teremből. A lábaim már annyira fájtak, hogy alig bírtak el, de nem adhatom fel, mert Mr. Malik így is nagyon durva velem. Tele vagyok kékes-lila foltokkal és különböző horzsolásokkal. Összeszedtem magam, odaálltam a tükör elé, megfogtam a segítő rudat és újra próbálkoztam. Folyamatosan. Egymás után vagy 20 szor. De nem ment. Egyszerűen nem bírtam felemelni a fájdalomtól. Amikor újra próbáltam, már majdnem sikerült, de egyszer csak nem tartott tovább a lábam. Ennyi volt. Összeestem a tükör előtt.

*este; Niall*
Épp amikor kinyitottam a táncterem ajtaját egy tompa puffanást hallottam bentről. Beléptem és megláttam Harryt, az egyik újonc balett táncost. Gyorsan odafutottam hozzá, hogy megnézzem mi történt vele. – Szia Harry! – léptem oda mellé – Mi történt? Fáj valamid?
Jó estét! – nézett fel – Csak a lábam, nagyon.
Tegezz kérlek! Mi történt?
Mr. Malik azt, mondta, hogy 2 napom van megtanulni a spárga állást, de egyszerűen nem megy. Amikor ezt látta idejött és felnyomta a lábam a vállamig. Azóta nagyon fáj, de azt mondta, ha nem tanulom meg, akkor 2 nap múlva a spárga ugrásos fordulatot is elkel kezdenem. Aztán elment. Én pedig tovább gyakoroltam, amikor egyszer csak összeestem és beléptél te. – hadarta el a történteket.
Hozok egy kis jeget a lábadra és folytatjuk a beszélgetést, oké?
Igen. Köszönöm!
Levettem a kabátomat és kimentem a tanári terembe keresni valamit Harry lábára. Nagyon megsajnáltam, elég rosszul nézett ki. Pár percel később amikor visszaértem a terembe láttam, hogy Harry fel akar állni. – Hé, Harry! – futottam oda hozzá – Ne álj fel. Csak megerőlteted a lábad.
D-de muszáj… – remegett a hangja.
Miért?
Mert meg kell tanulnom a gyakorlatot, különben Mr. Malik m-megint m-megü… – némult el.
Mit csinál? – nem hittem a fülemnek.
S-semmit. – Harry, nekem bármit el mondhatsz. – arcára simítottam a kezem és felemeltem a fejét. Belenéztem gyönyörű kék szemeibe, amikből könnyek áradata készült kitörni. Megszakadt a szívem érte. Annyira összetörtnek látszik… Mikor lejjebb tévedt a tekintetem furcsa foltokat véltem felfedezni a kezén. – Mutasd a kezed légyszíves! – nyúltam csuklója felé.
M-miért?
Csak meg szeretném nézni. – odanyújtotta, én pedig azt hittem, hogy nem látok jól. Kékes-lila foltok sokasága borította szinte az egész bőrfelületét. Gyengéden hozzáértem mire felszisszent. – Zayn bántott?
Tessék? – nézett rám.
Legyél őszinte kérlek! Zayn ütött meg ugye? Lesütötte szemeit és hallgatott. Pár pillanat múlva halványat bólintott és zokogásban tört ki. – Annyira sajnálom. – reflexből szorosan átöleltem apró a zokogástól rázkódó testét. Hosszú percekig csak némán ringatóztunk a terem padlóján, mire egy kicsit sikerült lenyugodnia.
Szeretnél róla beszélni?
Nem tudom. – Ha úgy érzed, hogy készen állsz rá, akkor szólj. Bármikor meghallgatlak.
Köszönöm. – nézett rám gyönyörű smaragdzöld szemeivel.
Igazán nincs mit! Szerintem már ideje lenne haza menni. Gyere, haza viszlek!
De te nem próbálni jöttél?
De. De azt most ráér. Te fontosabb vagy.
De versenyed lesz!
Harry, nincs kifogás!
Oké. – mosolyodott el.
Segítek felkelni, gyere! – lassan megfogtam a hátánál és a térdei alatt, majd gyengéden felemeltem. – Szólj ha fáj!
Nem fáj. Kiléptem az épületből, oda sétáltam az autómhoz és betettem Harryt a hátsó ülésre.
Köszönöm. Nem voltam nehéz?
Nem, dehogyis! – válaszoltam, miközben beültem a kormány mögé. – A címet légyszi írd bele! – adtam neki a gps-t.
Tessék. – nyújtotta előre, miután beleírta.
A szüleiddel élsz?
Csak anyukámmal. A tesóm a barátjával lakik, apukám pedig már meghalt.
Értem, és sajnálom.
Nem kell sajnálni, ő tett róla…
Itt is vagyunk. – állítottam le az autót a ház előtt, majd hátra mentem segíteni Harrynek kiszállni. – Köszi, hogy segítesz!
Nem kell köszönnöd, szívesen teszem! Kicsit lassan, de odaértünk az ajtó elé. Harry kopogott, és rá pár másodpercre nyílott is az ajtó.
Szia…sztok! – lepődött meg Harry anyukája amikor meglátott.
Jó estét! – mosolyogtam kedvesen.
Szia anya! Ő itt Niall, az egyik tanár a balett suliban.
Ó, értem! – mosolyodott el – Gyertek be! Bementünk a házba, közben végig Harry mögött mentem nehogy el essen.
Harry, kicsim, mi történt a lábaddal?
Csak meghúzódott, de semmi komoly. Anya, ha most nem bánod akkor felmennénk Niallel a szobámba beszélgetni.
Menjetek nyugodtan! Mindjárt viszek inni, és jeget a lábadra.
Köszi anya! Harry megmutatta, hogy hol a szobája, bementünk, segítettem neki leülni az ágyra és elkezdtünk beszélgetni. – Kérlek ülj ide mellém! – mutatott az üres helyre maga mellett. Odaültem, ő pedig felém fordult és gyönyörű zöld szemeivel rámnézett. – Kérlek ígérd meg, hogy amit most el fogok mondani, azt nem adod tovább senkinek!
Megígérem.
Fiúk, itt az innivaló és a jég. – lépett be Harry anyukája a szobába.
Köszi anya! – elvette a jeges törölközőt és a lábára tette.
Remélem szereted a limonádét Niall! – nyújtotta felém a citromos italt tartalmazó poharat, amit el is fogadtam – Igen. Köszönöm!
Szívesen! További kellemes estét nektek, engem már ne keressetek mert elmegyek lefeküdni.
Jóéjt anya! – küldött egy puszit Harry az ajtón kilépő anyukájának.
Annyira irigylem a kapcsolatukat. Bárcsak nekem is ilyen jó lenne…
Szóval el szeretném mesélni neked ezt az egészet. – nagy levegőt vett – A sebeim eredetét és az egész hozzá kapcsolódó sztorit.
Nyugodtan mond, ígérem nem fogok közbeszólni!
Az egész fél éve kezdődött, amikor beiratkoztam ebbe a suliba és Zayn lett a tanárom. Eleinte jól kijöttünk, de aztán egyre többször ordított velem azzal az indokkal, hogy nem csinálom jól a gyakorlatot. Mindig is arra hajtottam, hogy megfeleljek neki, sokszor éjszakára is bent maradtam, hogy gyakoroljak. Olyan gyakorlatokat csináltatott velem, amit csak a profik tudnak megcsinálni. Mikor látta, hogy nem mindig sikerülnek a gyakorlatok, elkezdett ütni engem. Eleinte csak néhány pofont kaptam, aztán egyre többet és egy idő után nem csak pofont. Néha rúgásokat is kaptam, és a hajamat is tépte néhány alkalommal. – itt megállt – És egyszer… egyszer megcsókolt, pedig én nem akartam. É-és hozzám dörzsölte a férfiasságát, de volt alkalom, amikor az enyémet fogdosta. Ha ellenkeztem akkor p-pedig m-megint – már kapkodta a levegőt. Kezdtem megijedni, de folytatta – M-megint jött a verés. É-én egy idő után már nem ellenkeztem, mert volt nap amikor alig tudtam menni a fájdalomtól... Niall, nekem ez már sok! Én próbáltam megfelelni Mr. Malik elvárásainak, de nem megy. Én tényleg mindent megtettem, tűrtem, nem szóltam vissza… De már nem megy. Minden próba után sírva alszok el. Én próbálok megfelelni, de ennyi volt. Összetörtem belül. Teljesen. – itt megállt és rám nézett. Láttam, ahogy szemeibe könnyek szöknek, de próbálja őket nem kiengedni. Nem tudtam megszólalni. Nem tudtam mit mondani. Ekkora szörnyűséget…
Én sajnálom… Sajnálom, hogy ez történt veled. Ez egy szörnyű dolog. Nem is tudom, hogy eddig miért nem tűnt fel, hogy Zayn ilyen.
Kívülről nem látszik. Jól titkolja.
Ígérem tenni fogok azért, hogy Zaynnek holnap már ne keljen bemennie dolgozni. Soha többé senki nem tehet ilyet veled. És mással sem. Ezentúl velem fogsz gyakorolni. Én leszek a tanárod és ha szeretnéd akkor akkor egy kedves lányt is keresek neked partnernek a páros koreográfiákhoz. – Köszönöm. Mindent köszönök, de tudod, nem valami jó a viszonyom a lányokhoz. Valahogy nem tudok velük kellően azonosulni a táncban.
Akkor megoldjuk máshogy. – közelebb húzódott, én pedig átöleltem.
Köszönöm, hogy ilyen jó vagy hozzám. – suttogta a mellkasomba. Nem válaszoltam semmit csak öleltem még hosszú perceken keresztül. – Azt hiszem, ideje lenne mennem. Már nagyon késő van.
Nem muszáj hazamenned. Nyugodtan alhatsz a másik ágyon a sarokban. Persze csak ha neked is jó.
Öhm, persze. Köszi.
Igazán nincs mit.

*éjszaka; Harry*
Szia cica! – hallottam meg Zayn hangját közeledni felém, s mikor közelebb ért belemarkolt a fenekembe.
J-jó napot! – remegett a hangom.
Hogy vagy ma? – kezét hátsómról a péniszem felé vezette.
Jól. És maga? – Én majd jól leszek ha végre megteszem azt amire már kibaszottul várok. – kezét a nadrágom széléhez vezette, közben a szívem vadul kalapált. – Jól meg foglak baszni!
N-ne… Kérem ne! – elkezdtem az ajtó felé futni, de utolért és odaszorított a falhoz és megpofozott.
Ezt azért mert megpróbáltál elmenekülni! – csatt! – Ezt azért mert ellenkeztél! – csatt – Ezt pedig azért, hogy tudd; ilyet nem csinálhatsz nálam! – csatt. Miután végzett elkezdett csókolgatni. Kezével elkezdte felhúzni a pólómat, amitől aztán meg is szabadult. Mellkasomat puszikkal halmozta el, s közben egyre lejjebb haladt. Remegtem a félelemtől amikor odaért a nadrágomhoz. Egy rántással lehúzta a feszülős balett nadrágom, majd a boxeremre koncentrált. Teljesen lefagytam. Nem tudtam megmozdulni. Sem ellenkezni. Mögém helyezkedett, ágyékát a seggemnek nyomta, s közben marokra fogta a férfiasságom. – Cicamica, ezt biztosan szeretni fogod! – suttogta a fülembe. Még mindig nem jött ki egy szó se a
Még mindig nem jött ki egy szó se az ajkaim közül. Csak egész testemben remegve néztem ki a fejemből. Kezét becsúsztatta a boxerembe, s izgatni kezdte a bent található büszkeségem. Pár pillanat múlva úgy vélte, már nincs szükség a boxeremre ezért azt is lehúzta. Közben ő is megszabadult a ruházatától. A fallal szembe állított majd mögém állt, s kőkemény farkát a seggemnek nyomva próbált izgatni. Én csak remegtem és zokogtam tovább. Nem foglalkozott vele. – Most jön a java, kicsi Harry! – hangjában hallatszott a gúny és megalázás. Péniszét a lyukamhoz igazította, s mindenféle síkosító vagy tágítás nélkül tövig belém hatolt. Felordítottam. Nem lehet szavakkal kifejezni, hogy mennyire fájt. – NEEEEEEE! – egyre gyorsabban mozgott. Nagyon fájt. – NEE, KÉREM NEEE!

2 megjegyzés:

  1. Szia!
    Szeretném azt hinni miattam jött az ötlet. :D Jól sikerült várom a kövi részét.
    Puszi❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sziaa :)
      Igen, tőled van az ötlet :/
      Örülök, hogy tetszett! Nem tudom, hogy mikorra várható a folytatás, de megpróbálok sietni vele.
      Puszi: Sophia ❤

      Törlés